Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Kiemelt események

Folyóirat
 
A folyóirat további lapszámainak publikálása folyamatban van.


Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
A preoperatív lokalizációs eljárások jelentősége a primer hyperparathyreosis miatt végzett parathyreoidectomiákban
Magyar Sebészet 1997;50(4):195-198 Magyar Sebész Társaság

1987 és 1996 között 33 betegnél került sor sebészi beavatkozásra primer hyperparathyreosis miatt klinikánkon. Valamennyi esetben preoperatív, noninvasiv vizsgálóeljárás történt - ultrahang, komputer tomográfia, mágneses rezonancia vizsgálat, izotóp szcintigráfia - az elváltozás lokalizálására. Az operáció során minden betegnél kétoldali nyaki feltárásra került sor az összes mellékpajzsmirigy felkeresésével. Mindegyik műtéti beavatkozás során intraoperatív szövettani vizsgálat történt, mely 22 esetben adenomát, 1 alkalommal kettős adenomát, 9 betegnél diffúz hyperplasiát, míg 1 páciensnél carcinomát igazolt. A mellékpajzsmirigy adenoma esetén annak eltávolítására, míg diffúz hyperplasia alkalmával subtotalis parathyreoidectomiára került sor. Retrospektive elemezve a különböző preoperatív diagnosztikai eljárások hatásosságát a következő szenzitivitások voltak megfigyelhetők: ultrahang 80%, komputer tomográfia 77%, mágneses rezonancia vizsgálat 55%, Tc-99m-sestamibi/Tc-99m-pertechnetát izotóp szcintigráfia 90%. A 33 betegből 30 normocalcaemiássá (91%) vált a műtétet követően. Persistáló hyperparathyreosis 1 esetben, míg rekurráló hyperparathyreosis 2 alkalommal volt észlelhető. Ismételt sebészi beavatkozásra mindhárom beteg normocalcaemiássá vált. A betegek között permanens posztoperatív hypoparathyreosis nem fordult elő. A műtéti morbiditás és mortalitás 0% volt elvégzett parathyreoidectomiák során

Szükséges-e minden esetben elvégezni az axillaris lymphadenectomiát korai emlőrákban?
Magyar Sebészet 1997;50(4):201-205 Magyar Sebész Társaság

A korai emlőrákok (Tl) esetén végzett lymphadenectomiák szövettani feldolgozása szerint a nyirokcsomó metasztázisok gyakorisága 21-35% között változik az irodalmi adatok szerint, de a Tla (5 mm- nél kisebb) tumorok esetén ez az arány 0-3%. A fenti adatok alapján újabban vitatott kérdéssé vált a korai emlőrákban végzett rutinszerű hónalji nyirokcsomó kiirtás. A szerzők 237 operált emlőcarcinomás betegük retrospektív elemzése során keresték azokat a patológiai sajátosságokat, amelyek jelenléte, vagy hiánya alapján következtetni lehet a daganat áttétképződési hajlamára. Így vizsgálták a tumornagyság, a szövettani típus, a szövettani grade, a nyirok- és érképletek tumoros inváziójának, valamint az oestrogen receptor status szerepét az axillaris nyirokcsomó áttétek kialakulásában. Mindezek figyelembevételével törekedtek megállapítani, hogy a korai emlőrákok, mely eseteiben lehetne elhagyni a rutinszerű axillaris lymphadenectomiát. Megállapítják, hogy a T1a méretű daganatok esetében látszik elhagyhatónak, a hónalji nyirokcsomó kürtás, de ennek alkalmazásához még további randomizált, prospektív tanulmányokra van szükség. A T1b, és T1c tumorok 20-30%-ában, az ennél nagyobb daganatok 70-80%-ában lehet számítani nyirokcsomó áttétekre, így ezeknél a daganatoknál továbbra is a rutinszerű axillaris lymphadenectomia javasolt

Az emlőrák szervmegtartó műtétjét követően kialakult lokális recidívák kezelése
Magyar Sebészet 1997;50(4):207-212 Magyar Sebész Társaság

Az emlőrák szervmegtartó műtéti kezelését követően fellépő lokális recidívák nem szükségszerűen járnak együtt előrehaladott távoli áttétekkel és eredményes gyógyításukra van remény. A szerzők kórházában 1976-1995 között emlőrák miatt 1312 műtétet végeztek, amelyek közül 260 emlőmegtartó műtét volt. A lokális recidívák száma az emlőmegtartó műtétek után összehasonlítva a radikális műtétekkel, magasabb számot mutatott, de az adekvát kezelés után a túlélési eredmények nem voltak rosszabbak. A műtéti indikáció felállításakor fontos a tumornagyság, axillaris nyirokcsomó status és a beteg korának kritikus értékelése. A recidívák kialakulását befolyásoló qualitatív és quantitatív hisztomorfológiai jellegzetességek közül a grade, 25%-nál nagyobb intraductalis komponens, ductal carcinoma in situ a daganat környezetében és a mitózis aktivitási index 10-et meghaladó számának szerepét a szerzők retrospektív vizsgálatai is megerősítik. Az emlőmegtartó műtétek után fellépő lokális recidívák esetén általában a mastectomia az elfogadott megoldás. Az eredeti tumorra és a recidívára vonatkozó kedvező prognosztikai jelek esetén a primer műtétet követően viszonylag későn - 5 év után - fellépő, 2 cm-t nem meghaladó, rapid növekedést nem mutató lokális recidíva esetén elfogadható az ismételt excisio. Fontos az emlőmegtartó műtéten átesett betegek rendszeres utánvizsgálata - fizikális és mammográfiás vizsgálat -, hogy lokális recidíva fellépése esetén a beteg azonnal adekvát kezelést kapjon

Az akut kiterjesztett jobb oldali hemicolectomia. Biztonságos módszer a vastagbél-ileus primer ellátásában
Magyar Sebészet 1997;50(4):213-215 Magyar Sebész Társaság

A jobb colonfél daganatos elzáródásainak ellátására a jobb oldali hemicolectomia elfogadott és rutinszerűen alkalmazott módszer. A primer végleges ellátás körének kiszélesítésére ezt a műtétet a bal colonfél tumoros obstrukcióinak megoldására is alkalmazzuk kiterjesztett jobb oldali hemicolectomia formájában. Daganatos vastagbél-ileus megoldására 14 esetben végeztünk akut, kiterjesztett jobb oldali hemicolectomiát, amikor az ileust a bal colonfél tumora okozta. Anasztomózis elégtelenség nem fordult elő. A kézi (10 eset) és a gépi (4 eset) varrattechnika eredményei nem mutattak különbséget. Egy beteget veszítettünk el cardiorespiratoricus elégtelenség miatt, és 3 esetben észleltünk szeptikus sebgyógyulási szövődményt. Egy reoperációra került sor steril hasfalszétválás miatt. Betegeink utánvizsgálata azt bizonyította, hogy a colon 50-70%-ának elvesztése sem a székletürítések zavaró gyakoriságát, sem anyagcserezavart nem okozott. Az eljárás megszünteti az ileusos állapotot, onkológiailag elégséges radikalitással végezhető és biztosítja az emésztőcsatorna primer helyreállítását

Pancreas tumor okozta obstrukciós icterus palliatív sebészi és endoszkópos kezelése
Magyar Sebészet 1997;50(4):217-221 Magyar Sebész Társaság

A pancreas carcinoma miatt végzett palliatív beavatkozások között napjainkban fontos szerepet kapnak az ún. nem sebészi eljárások. A szerzők közleményükben az előrehaladott pancreas tumor okozta obstrukciós icterus sebészi és endoszkópos kezelési eredményeit ismertetik. A Szombathelyi Markusovszky Kórház Általános Sebészeti Osztályán 1992. l. l. és 1995. 12. 31. között 40 előrehaladott pancreas tumoros beteg (26 férfi és 14 nő, átlagéletkor 67,9 év) került felvételre. 39 betegnél történt palliatív műtét, 34-nél részben desicterisáló célból. Leggyakrabban cholecystojejunostomiát (13 beteg) és choledochojejunostomiát (9 beteg) végeztek. A 34 betegből 7-et vesztettek el a posztoperatív szakban, a beavatkozás minden túlélőnél eredményes volt, reicterust nem észleltek. Szövődmény miatt 1 alkalommal történt reoperáció. A posztoperatív szakot túlélő betegek műtét utáni átlagos túlélése 5,6 hónap volt. A fenti időszakban kórházuk II. sz. Belgyógyászati Osztályán 8 betegnél (3 férfi és 5 nő, átlag életkoruk 69,8 év) icterust okozó pancreas tumor mellett fennálló súlyos kísérő betegség, vagy távoli metasztázis miatt endoprotézis endoszkópos implantációja történt. A beavatkozás minden betegnél hatékonyan csökkentette az icterust, az átlagos túlélés 3,5 hónap volt (1-7 hó). 1 betegnél alakult ki reicterus, oka a stent diszlokációja volt, reimplantáció történt. Az endoszkópos módszer korai eredményei hasonlóak a sebészi megoldások hatékonyságához. Szövődmény- és halálozási rátájuk alacsonyabb. Várhatóan hosszabb élettartam esetén a sebészi palliáció, míg igazolt távoli áttét, carcinosis, valamint magas rizikójú beteg esetén az endoszkópos megoldás a választandó. A döntést az endoszkópos, a sebész és a radiológus alkotta teamnek közösen kell meghozni

Ultrahang vezérelt mediastinalis tűbiopsziák
Magyar Sebészet 1997;50(4):223-225 Magyar Sebész Társaság

A mellkasfalat elérő mediastinalis tumor esetén ultrahang vezérelt biopszia végezhető. Szerzők megvizsgálták, hogy anyagukban az ilyen beavatkozások mennyiben segítették a pontos diagnózis kialakítását. 1994 októbere és 1995 decembere között 6 esetben végeztek ultrahang vezérelt tűbiopsziát a mellkasfalat elérő mediastinalis tumorok szövettani szerkezetének megítélésére. A beavatkozások előtt a tumor vascularisatióját és a környező érképletekhez való viszonyát CT, ill. color Doppler-vizsgálatokkal állapították meg. Négy betegben kaptak egyértelmű szövettani diagnózist. A biopsziák során szövődményt nem észleltek. Eredményeik alapján a mellkasfalhoz fekvő mediastinalis tumorok esetén ultrahang vezérelt biopszia végzését javasolják

Endolaryngealis laterofixáció a tracheotomia kiváltására kétoldali akut hangszalagbénulásban
Magyar Sebészet 1997;50(4):227-229 Magyar Sebész Társaság

A szerzők kétoldali akut hangszalagbénulás esetén a szabad légút biztosítására tracheotomia helyett akut" endolaryngealis hangszalag laterofixációt végeznek. A beavatkozás a Lichtenberger-féle endoextralaryngealis tűátöltő eszköz segítségével történik. A gégében a beavatkozás során nem jönnek létre irreverzibilis elváltozások, ezért a hangszalag mozgásának adott esetben történő visszatérése után a laterofixációs öltés nehézség nélkül eltávolítható, s ezzel a hang minősége is javul. 3 betegről számolnak be akiken pajzsmirigy-műtét következtében alakult ki kétoldali rekurrens-laesio és a gégészeti beavatkozást már a posztoperatív szakban elvégezték. A követési idő alatt (3-9 hónap) a légút stabilitását a rcndszeres időközökben elvégzett spirometriás vizsgálatokkal is bizonyítják. A módszerrel a betegek megkímélhetőek a tracheotomia kellemetlen következményeitől, esetleges szövődményeitől

Az Epigard szerepe a postpneumonectomiás, hörgősipolyos empyema thoracis sebészi kezelésében
Magyar Sebészet 1997;50(4):231-234 Magyar Sebész Társaság

A szerzők két sikeresen kezelt beteg kórtörténetének ismertetésével bemutatják az Epigard alkalmazását a pneumonectomia után kialakult hörgősipolyos empyema thoracis sebészi kezelése során. Bemutatják a hörgőrák miatt végzett kiterjesztett pneumonectomia után fellépő bronchopleurális fisztulával szövődött krónikus empyema thoracis mellkassebészi és plasztika sebészi kezelésére kidolgozott műtéti módszerüket. A krónikus mellűri gennyedés nyitott kezelése során az Epigard-ot a nyitott főhörgőcsonk fedésére alkalmazták, amely eddigi felhasználásától merőben eltérő.

Eozinofil gastroenteritis perforációval
Magyar Sebészet 1997;50(4):235-237 Magyar Sebész Társaság

A szerzők egy ritka gyulladásos bélbetegség, az eozinofil gastroenteritis sajátos, perforációval szövődött operált esetét ismertetik. Heveny gastrointestinális panaszokkal került nőbetegük sürgősségi felvételre, majd klinikai progresszió, szeptikus állapot miatt műtétre. A reszekált, perforált vékonybélszakasz szövettani vizsgálata eozinofil enteritist igazolt. Az eset kapcsán áttekintik a hisztológiailag verifikált ritka kórkép tünettanát, diagnosztikáját, differenciáldiagnosztikáját és kezelését

Szigmabél elhalást okozó rupturált hasi aorta aneurysma sikeresen operált esete
Magyar Sebészet 1997;50(4):239-241 Magyar Sebész Társaság

87 éves férfibeteget vettünk át más kórházból 3 napja kialakult hasi panaszokkal. A kivizsgálás rupturált aorta aneurysmát igazolt. A műtétnél a mesosigmába perforált és részleges sigmanecrosist okozó rupturált aorta aneurysmát találtunk. A műtéti megoldás aorta műanyag interpozíció és Hartmann szerinti részleges sigma reszekció volt. A beteg fél évvel élte túl a beavatkozást, közben panaszmentes volt és nem alakult ki fertőzés a műér körül. A szerzők hasonló esetet az irodalomban nem találtak és felhívják a figyelmet arra, hogy akut körülmények között, ha más lehetőség nincs, a műér beültetés és bélreszekció egy ülésben is elvégezhető

május
  • H
  • K
  • S
  • C
  • P
  • S
  • V
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31